scispace - formally typeset

Journal ArticleDOI

A vetésváltás és az NPK tápanyagellátás hatása a kukorica termésére

01 Sep 2010-Novenytermeles (Akadémiai Kiadó, co-published with Springer Science+Business Media B.V., Formerly Kluwer Academic Publishers B.V.)-Vol. 59, Iss: 3, pp 37-52

TL;DR: A vetesvaltas a kukorica termesstabilitasat is nagymertekben befolyasolta a talaj pH erteket, mig monokulturas termesztes eseten szignifikansan kisebb pH erTEket kaptunk, mint bi-, illetve trikulturastermeszte esetan.

AbstractOsszefoglalas Tartamkiserletben, reti talajon vizsgaltuk a vetesvaltas es az NPK műtragyazas hatasat a kukorica termesere. A vetesvaltas nagymertekben meghatarozta a kukorica termese mellett az NPK műtragya agrookologiai optimumat is. Kedvező vetesvaltasban, trikulturaban (borso – őszi buza – kukorica – kukorica) 20 ev atlagaban 1,58 t/ha-ral, bikulturaban (őszi buza – kukorica – kukorica – őszi buza) 1,25 t/ha-ral nagyobb termest kaptunk a monokulturaban termesztett kukoricahoz viszonyitva. A vetesvaltas a kukorica termesstabilitasat is nagymertekben befolyasolta. Kedvező es kedvezőtlen evekben egyarant trikulturaban a legstabilabb a kukorica termese, ugyanakkor a kornyezeti feltetelek javulasaval szinten a trikulturas kukorica kepes a legnagyobb – akar 18 t/ha-os – termeseredmenyre. A vetesforgo es a N műtragyazas jelentős mertekben befolyasolta a talaj pH erteket, mig monokulturas termesztes eseten szignifikansan kisebb pH erteket kaptunk, mint bi-, illetve trikulturas termesztes eseten. A kukoricahibr...

Summary (1 min read)

Kukoricahibridek műtrágyareakciója tartamkíslérletben

  • A kukoricahibridek termőképessége, természetes tápanyagfeltáró és hasznosító képessége, továbbá trágyareakciójuk is nagymértékben eltérő.
  • Egyre korszerűbb kukoricahibridek biológiai alapok kerülnek a termesztésbe, melyeknek nemcsak a termőképességük nagyobb, hanem a műtrágya-hasznosító képességük is egyre jobb.
  • Míg az 1970-80-as években 180 kg/ha N jelentette az agroökológiai optimumot, addig napjainkban ez 120 kg/ha N hatóanyag.
  • Évi vizsgálati eredményeknél (6. ábra) látható, hogy a Pioneer 3901-es hibrid már műtrágyázás nélkül is 7,5 t/ha körüli terméseredményt ért el. 6. ábra: A kukoricahibridek termőképessége és műtrágyareakciója réti talajon (1980, 1997).

Clarisia DK 471 Evelina

  • Megállapítható, hogy a műtrágyázás nélküli kezelésekhez viszonyítva a legnagyobb termésnövekedést (2-3 t/ha-t) a viszonylag kis, de harmonikus N 40, P2O5 25, K2O 30 kg/ha-os kezelés eredményezte.
  • Ezt a műtrágyaadagot megduplázva, a termés már csak 0,5-1,0 t/haral nőtt.
  • Több év átlagában előveteménytől, évjárattól és a hibridtől függően az agroökológiai NPK műtrágyaoptimum -az az optimum, amellyel a legnagyobb termést el lehet érni -N 40-120, P2O5 25-75, K2O 30-90 kg/ha hatóanyag volt.
  • E csoportosítás a hibridek termőhelyre való ajánlásánál jelent fontos információt.
  • -Extenzív hibriddel nem tudjuk az átlagosnál jobb termőhelyeket kihasználni.

Did you find this useful? Give us your feedback

...read more

Content maybe subject to copyright    Report

A vetésváltás és az NPK tápanyagellátás hatása a kukorica termésére
Sárvári Mihály – Boros Beáta
Debreceni Egyetem AGTC MÉK Növénytudományi Intézet
Bevezetés
A kukorica a jövőben stratégiai növény lesz a világon és Magyarországon is. Az
eddigi elsősorban élelmiszer és takarmány célú felhasználása mellett jelentős
mértékben nőni fog az ipari felhasználása (ipari cukor, bioetanol, stb.).
A kukorica vetésterülete a világon az utóbbi másfél évtizedben 25 millió hektárral
nőtt, a hektáronkénti termésátlaga pedig 3,79 t/ha-ról 5,11 t/ha-ra növekedett, az
összes termés 800 millió tonna felett van. A jelentős vetésterület vekedés a
fosszilis energiát bizonyos mértékig helyettesítő bioetanol gyártással hozható
összefüggésbe.
A kukorica termésátlagát alapul véve Magyarország a világ rangsorában az 5. helyet
foglalja el (1. táblázat).
1. táblázat: A világ élvonala a kukoricatermesztésben termésátlag alapján, 1 millió ha feletti
területtel rendelkező országok adatai szerint (FAO adatok, 2008.)
Ország (1)
Vetésterület (2)
ezer ha
Termésátlag (3)
t/ha
Összes termés (4)
millió tonna
1. USA (5) 31 826 9,65 307,38
2. Franciaország (6) 1 702 9,29 15,82
3. Kanada (7) 1 168 9,06 10,59
4. Olaszország (8) 1 053 9,01 9,49
5. Magyarország (9) 1 199 7,17 8,96
Nagyon kedvezőtlen azonban, hogy Magyarországon a hektáronkénti termésátlag
ingadozás az 50-60 %-ot is eléri. Ennek oka részben a klímaváltozás, részben pedig
az agrotechnikai műveletek terén tapasztalható hiányosságok. Az agrotechnikai
tényezők közül is a vetésváltás és tápanyagellátás az a két tényező, amely jelentős
hatással van a termésmennyisége mellett a termésbiztonságra is. A megfele
vetésváltás kialakítása hazánk kontinentális, szárazságra hajló éghajlata miatt is
fontos. Az elővetemény, továbbá a gyomosodás mértékére, a kórokozók és a
kártevők elszaporodására egyértelműen nagy hatást gyakorol (Berzsenyi 1995,
Menyhért et al. 1980). Ezen nyezők közül különösen veszélyessé vált az amerikai
kukoricabogár és lárvájának lehetséges kártétele (Kissné 2000, Széll és Makhajda
2003, Sárvári 2004). A monokultúrás termesztés nagy hátránya az amerikai
kukoricabogár rvakártétele mellett, hogy nem teszi lehetővé a többi növény
oksze vetésváltását, a kedvező elővetemény hatás érvényesülését (Kismányoki
1994).
A kukorica termését nagymértékben befolyásolja az NPK műtrágyázás. A
terméstöbbletek elérésében a három tápelem zül a N-adagnak van meghatározó
szerepe. Azonban a talaj tulajdonságain, a hibrid intenzitásán kívül, a klimatikus
tényezők határozzák meg a N érvényesülését (Pepó 2001, Berzsenyi és Lap 2003).
Fontos a termesztett hibridek igényének megfelelő műtrágyaadag megállapítása,
mert különben a kukoricahibridek genetikai potenciáljuk nem érvényesül (Nagy
1984, Nagy és Bodnár 1986).

Törekedni kell arra, hogy az alkalmazott műtrágyaadagok biológiai értékesülésében
javulás következzen be. A kukoricahibrideknek nemcsak a termőképességük, hanem
a tápanyaghasznosító képességük is nagymértékben eltérő (Sárvári 1984,
Debreczeniné 1985).
Az utóbbi időben a lszerű nemesítői munka eredményeként javult a hibridek
természetes tápanyagfeltáró és hasznosító képessége, továbbá műtrágya-reakciójuk
(Marton et al. 2005).
A P kedvező hatása a harmonikus tápanyag-ellátottság megteremtésén túlmenően
többek között a tenyészidőszak lerövidülésével, korábbi éréssel magyarázható
(Kádár et al. 1984).
A kukorica a P-nál jobban reagál a K-műtrágyázásra rendás et al. 1998). A
kukoricatermesztésben ezért kiemelkedő jelentősége van az okszerű vetésváltásnak
és a harmonikus NPK tápanyag-visszapótlásnak (Nagy és Huzsvai 2005).
Anyag és módszer
A kísérletet réti talajon állítottuk be. Területének szintje a környezethez képest
kiemelkedik. A szervesanyag tartalom szelvényen belüli eloszlása a mélység
függvényében erős csökkenést mutat. A felszíni 4-5 %-os érték, a 40-60 cm-es
mélységben már csak 1,5 % rüli. A nagy humusztartalom eredményeként jó a N
feltáródása. A talaj egyes tulajdonságaiban (pl. könnyebben felmelegszik, jobb a
tápanyagdinamizmusa) a csernozjom réti talajhoz hasonló. Arany-féle kötöttsége 52,
azonban főbb jellemző tulajdonságai (pl. az altalajvíz közelsége, a jelentős
vaskiválás) alapján a típusos réti talajok csoportjába sorolható. A hajdúböszörményi
OTK kísérlet talajának velt rétege nedvesen iszaposodásra, kiszáradva erősen
repedezésre hajlamos.
A tartamkísérletek eredményeit 1968-2004 közötti időre vonatkozóan értékeljük. A
vetésváltás és a trágyázás termésre gyakorolt hatását a termésstabilitás mértékét
1973-1994, míg a kukoricahibridek műtrágya-reakcióját az 1980-2008 közötti
időszakban vizsgáltuk.
A csapadék 30 éves átlaga 565,3 mm. A kukorica vegetációs időszakában (IV-IX.
hó) a 30 éves csapadékátlag 345,1 mm. A vizsgált időszakban a sokévi átlaghoz
viszonyított csapadék mennyisége (mm) pl. 1971, 1972, 1976, 1992, 1993, 1994,
2000, 2007 években volt lényegesen kevesebb. Átlag feletti mennyiségű csapadékot,
pl. 1974, 1980, 1998, 1999, 2004, 2005-ös években tapasztalhattunk (1. ábra).

1. ábra: A Kritikus és a vegetációs időszak csapadékadatai
Hajdúböszörmény, 1968-2009
113
114
118 86
236 192
154 109
157 125
247 125
246 121
247 165
96 187
135 101
197 190
210 93
351 90
224 112
173 88
103 126
191 163
230
179
155 71
133 176
196 130
221 122
149 102
150 165
99 57
60 67
64 143
198 130
143 223
227 145
268 303
285 185
139 166
231 134
225 169
154 113
325
114
235 224
186 191
138 165
216 143
113 136
0
50
100
150
200
250
300
350
400
450
500
550
600
mm
1968
1969
1970
1971
1972
1973
1974
1975
1976
1977
1978
1979
1980
1981
1982
1983
1984
1985
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Kritikus időszak (VI-VIII. hó) (1) Vegetációs időszak (IV-IX. hó) (2)
30 éves
átlag
205,9 (4)
30 éves átlag
345,1 (3)
Debrecen térségében az évi zéphőmérséklet 30 éves átlaga 9,84
o
C, a kukorica
tenyészidejében 16,64
o
C. A vizsgált időszakban a kukorica tenyészidejében a
hőmérséklet a sokévi átlagtól lényegesen alacsonyabb volt 1974-1980, illetve 1984-
1991 évek között, g 1992-2008 között lényegesen meghaladta a sokévi átlagot (2.
ábra).
2. ábra: Hőmérséklet adatok (
o
C)
Debrecen 1968-2009
0
3
5
8
10
13
15
18
20
23
25
1968
1969
1970
1971
1972
1973
1974
1975
1976
1977
1978
1979
1980
1981
1982
1983
1984
1985
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
átlaghőmérséklet (
o
C) (1)
éves (2) tenyészidő (IV.-IX.) (3) kritikus idő (VI.-VIII.) (4)
30 éves átlag 19,53
o
C (VI.-VIII.) (5)
30
éves átlag
16
,
82
o
C (IV.-IX.) (6)
30 éves átlag 9,84
o
C (7)
A vetésváltás:
Trikultúra: borsó – őszi búza – kukorica – kukorica
Bikultúra: őszi búza – kukorica – kukorica – őszi búza
Monokultúrás kukorica

Az NPK műtrágyaadagok a kontroll (műtrágyázás nélküli) kezelés mellett az
alábbiak voltak (kg/ha hatóanyagban):
A kísérlet évei 1-4. éve 5-20. éve 21. évtől
N 40-160 50-250 50-250
P
2
O
5
35-105 50-150 60-180
K
2
O 100 100 100-250
A különböző kukoricahibridek NPK trágya-reakciójának tesztelésénél a kontroll
mellett N 40-200, P
2
O
5
25-125. K
2
O 30-150 kg/ha hatóanyagot juttatunk ki.
A kukorica talajelőkészítésénél 30-35 cm-es szántást végeztünk. A vegyszeres
gyomirtást az adott időszakban az üzemi körülmények között alkalmazott módon
végeztük. A betakarítás parcella betakarító kiskombájnnal (néhány esetben kézzel)
történt. A termést minden esetben 86 %-os szárazanyag-tartalomra számítottuk át.
A kísérleti eredmények kiértékelését kéttényezős varianciaanalízissel, parabolikus
regressziós analízissel, főkomponens analízissel és stabilitás analízissel végeztük.
Eredmények
A vetésforgó és a műtrágyázás hatása a kukorica termésére és
ternélsstabilitására
A vetésváltás a kukorica termése mellett a trágya agroökológiai optimumát is
nagymértékben meghatározta. A műtrágyázott parcellákon trikultúrában (borsó
őszi búza kukorica kukorica) 1973-tól 1994-ig vizsgálva 1,58 t/ha-ral nagyobb
termést értünk el a monokultúrás termesztéshez viszonyítva. Trikultúrában a
bikultúrában (őszi búza kukorica kukorica őszi búza) termesztett kukoricához
viszonyítva is 1,25 t/ha-ral nagyobb termést kaptunk (3. ábra).

3. ábra: Műtrágyázás és a vetésforgó hatása a kukorica termésére
Országos Műtrágyázási Tartamkísérlet Hajdúböszörmény, 1973-1994
Trikultúra (1)
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
20
1973 1974 1977 1978 1981 1982 1989 1990 1993 1994
Kontroll termés (4)
Maximális termés
(
5
Termés t ha
-1
(6)
7,66
11,42
Bikultúra (2)
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
20
1973 1974 1977 1978 1981 1982 1989 1990 1993 1994
Kontroll termés (4)
Maximális termés (5)
7,88
10,17
Termés t ha
-1
(6)
Monokultúra (3)
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
20
1973 1974 1977 1978 1981 1982 1989 1990 1993 1994
Kontroll termés (4)
Maximális termés (5)
5,73
9,84
Termés t ha
-1
(6)
2. táblázat: Az ábra varianciaadatai
Évek (1) 1973
1974
1977
1978
1981 1982
1989
1990
1993
1994
SzD
5%
Vetésforgó (2)
0,57 0,44 0,21 0,32 0,52 0,67 0,76 1,52 0,74 1,01
Műtrágyázás (3) 0,53 0,44 0,39 0,58 0,84 0,66 0,96 1,09 0,66 0,52
Kölcsönhatás
(4)
0,91 0,70 0,68 1,01 1,45 1,15 1,66 1,88 1,15 0,90

Citations
More filters

Journal ArticleDOI
Abstract: Osszefoglalas Tartamkiserletben, csernozjom talajon, a Hajdusagban vizsgaltuk, hogy adott tőszam (60 ezer/ha) eseten a kulonboző tapanyagszintek hatasara, valamint, hogy adott tragyaszint mellett (N120P90K90) a kulonboző tőszamok hatasara hogyan valtozik a kukorica novenyek magassaga, az uszogfertőzes, a csőfuzarium-fertőzes, a szardőles, valamint a Push-teszt erteke es a termes nagysaga. Vizsgalataink a 2010. ev adatait tartalmazzak. Vetesvaltas eseten harom modell kerult beallitasra (mono-, bi-[buza, kukorica], trikultura [borso, buza, kukorica]). A kezelesekben ot tapanyagszintet (kontroll [kezeletlen], N60P45K45, N120P90K90, N180P135K135, N240P180K180) es harom allomanysűrűsegi erteket alkalmaztunk (40 ezer/ha, 60 ezer/ha, 80 ezer/ha). A novekvő tragyaadagok hatasara N240+PK tapanyagszintig szignifikansan nőtt a novenymagassag, N240P180K180 tapanyagszinten vetesvaltastol fuggően 247,0–286,4 cm kozotti ertekeket mertunk. A kulonboző tapanyagszintek befolyasoltak az uszog-es a csőfuzarium-fertőzes, a sz...