Showing papers by "Laszlo Irinyi published in 2008"

Mycoparasitism and antagonistic efficiency of trichoderma reesei against botrytis spp.

Abstract: A preliminary study was made to evaluate the antagonistic effeciency and mycoparasitic activity of Trichoderma reesei against Botrytis species, viz. B. cinerea, B. allii and B. fabae. The bioassay method to evaluate the efficacy of Trichoderma reesei was the reduction of mycelial growth of Botrytis spp. in vitro. Significant effect was observed against B. cinerea and B. fabae, however, no effect was found against B. allii. Hyphal and sclerotial parasitism of Trichoderma reesei against Botrytis spp. were also studied. Coiling of hyperparasite fungus, penetration into B. cinerea hyphae, and stunt of the latest were observed as typical signs of mycoparasitism. Coiling of B. allii and stunted hyphae of B. fabae were the only signs of hyphal parasitism observed. The sclerotia of B. cinerea were also parasitized but sclerotia of B. allii and B. fabae were not.

Molecular variability of egyptian and hungarian botrytis cinerea isolates

Abstract: An attempt was made to evaluate the variation between Hungarian and Egyptian isolates of Botrytis cinerea on the basis of molecular studies. Sequences from the minisatellites MSB1 and the widely used molecular marker in phylogenetic works, the translation elongation factor 1 subunit alpha (EF-1α=tef1), were identified. The phylogenetic analysis was conducted with PAUP*4.0b by parsimony analysis. Topological robustness in parsimony analysis was estimated using 1000 bootstrap replicates. Our results show that two of the three studied Egyptian isolates of B. cinerea have been proved to be similar to the Hungarian ones on the basis of both minasatellites and tef1 sequences while the remaining one was completely different. The similarity between Hungarian and Egyptian isolates might be due to phylogenic relationship or conidial dispersal between both countries.

Phoma fajok filogenetikai vizsgálata maximum likelihood analízissel

Abstract: A Phoma genusba tartozó gombafajok többsége fitopatogén, opportunista parazita vagy szaprofiton életmódot folytat. Az egyes Phoma fajokat standard táptalajon megfigyelhető morfológiai bélyegek alapján rendszerezik. Más gombacsoportoknál már használt, és többé-kevésbé megbízhatónak bizonyult molekuláris markerek szekvencia analízise a Phoma fajoknál napjainkig alig került alkalmazásra. Vizsgálatainkhoz olyan filogenetikai markert kerestünk, amely már megbízhatónak bizonyult mind a fajok közötti, mind a fajon belüli csoportok elkülönítésére más gombataxonoknál. Ezek közül választásunk az élővilágban erősen konzervatív, transzlációs elongációs faktor fehérjét kódoló génre (tef1) és a tubulin fehérjét kódoló génre, illetve rDNS–ben található (Internal Transcribed Spacer=ITS) szekvenciákra esett. Vizsgálatunk során 11 Phoma faj 24 izolátumát vizsgáltuk. A fajok tef1, tubulin, illetve ITS szekvenciáinak filogenetikai elemzését maximum likelihood analízissel végeztük PAUP*4.0b program alkalmazásával. Új eredményként értékelhető, hogy a nukleinsav szekvenciák alapján az egyes Phoma taxonok jól elkülöníthetők egymástól, ami bizonyítja, hogy a szekvenciák a Phoma fajoknál is alkalmasak molekuláris alapon történő filogenetikai rendszerezésre. Az elemzés során kapott filogenetikai törzsfa azonban nem minden esetben mutatott egyezést a morfológia bélyegeken alapuló Phoma taxonokkal. Mindhárom szekvencia analízise maximum likelihood módszerrel megerősítette, hogy az eredetileg Phyllosticta sojicolaként deponált izolátum a Phoma exigua var. exigua csoportba, a Phoma sojicola pedig a Phoma pinodella csoportba rendeződött, ami szükségessé teheti a nevezett taxonok helyzetének újragondolását.