Showing papers in "Rue Descartes in 1990"

Soi même comme un autre

Abstract: Jelen dolgozat célja, hogy filozófiatörténeti kontextust rendeljen egy 1993-ban lezajlott filozófiai vitához, melynek főszereplői a hermeneuta Paul Ricœur, illetve a fenomenológus Emmanuel Lévinas. A vita apropóját Ricœur 1990-ben megjelent utolsó nagy összefoglaló műve, a Soi-même comme un autre képezte. A rövid levélváltást a francia La Baconnière kiadó szétküldte a nemzetközi szakembereknek, s a reakciókat külön kötetben tette közzé. A vita résztvevői Jean Halpérin etikus, judaista, Olivier Mongin, az Esprit filozófiai folyóirat főszerkesztője, Guy Petitdemange, az Archives de Philosophie főszerkesztője, Alexandre Derczansky, a CNRS (Centre National de la Recherche Scientifique) judaistája, Marc Faessler teológus, Jean Greisch hermeneuta és filozófiatörténész, illetve René Major pszichoanalitikus, orvos voltak. A különböző diszciplínák felől érkező szakemberek Ricœur könyvének interdiszciplináris jelentőségét jelzik. A vita aktualitása igencsak nagy volt, hiszen Ricœur könyvéről a századforduló irányzatainak nagy összefoglalójaként, Ricœur életművének összegzőjeként beszéltek. Jelentőségét semmi sem jelzi jobban, mint az a tény, hogy a Ricœur életművéről szóló nagy összefoglalók e könyv megjelenésével kvázi lezártnak tekintik az életművet, illetve ebből a kötetből vezetik le az életmű magyarázatát. Illetve 1995-ös autográf írásában Ricœur maga is a szintézis és új kezdet lehetőségeként határozza meg. Valóban a Soi-même comme un autre a hermeneutika, a fenomenológia és az analitikus filozófia találkozási pontjában tárgyalja a ricœuri narratív identitás fogalmát, s mialatt az újkori és modern szubjektumelméletekhez is viszonyít, a kérdéskör kortárs, etikai horizontjára is kíváncsi. A sokszorosan rétegzett, retorikailag is bravúros könyv jelentőségét valóban nehéz eltúlozni. A dolgozatban éppen emiatt a vita ismertetését, a vitapartnerek álláspontját a könyvnek és kontextusának elemzése fogja megelőzni. Ezzel remélek genealógiát találni a vitapartnerek álláspontjainak, illetve kitüntetett módon Ricœur álláspontjának. Milyen érvrendszer választja el egymástól a lévinasi, illetve a ricœuri identitáskoncepciót? Hol láthatóak ennek a szükségszerű különbségnek a nyomai Ricœur filozófiai nevelődésében, illetve az 1990-es összefoglaló szövegében?