Cofactor regeneration; i.e., regiospecific conversion of NAD+ to 1,4-NADH, has been extensively studied and is a crucial component in the eventual use of 1,4-NADH in a variety of bioorganic synthesis processes involving the formation of chiral organic compounds. We have studied the reduction of a model NAD+ compound, 1-benzylnicotinamide triflate, 1a, using [Cp*Rh(bpy)(H2O)]2+, 2 (Cp* = η5-C5Me5, bpy = 2,2‘-bipyridyl), as the catalyst precursor and sodium formate (HCO2Na) as the hydride source in 1:1 H2O/THF and have found exclusive 1-benzyl-1,4-dihydronicotinamide regioselectivity, as was observed previously for natural NAD+ that provided 1,4-NADH (see:  Steckhan et al. Organometallics 1991, 10, 1568). Moreover, a variety of 3-substituted derivatives of 1-benzylpyridinium triflate, in addition to the −C(O)NH2 group (1a), were also studied to ascertain that this 3-functionality (e.g., −C(O)NHCH3, −C(S)NH2, −C(O)CH3, −C(O)OCH3, and −CN, 1b,d−g) coordinates to a [Cp*Rh(bpy)H]+ complex to direct the concerte...

Bioorganometallic Chemistry. 13. Regioselective Reduction of NAD+ Models, 1-Benzylnicotinamde Triflate and β-Nicotinamide Ribose-5‘-methyl Phosphate, with in Situ Generated [Cp*Rh(Bpy)H]+: Structure−Activity Relationships, Kinetics, and Mechanistic Aspects in the Formation of the 1,4-NADH Derivatives†

A Preliminary Investigation of Ibogaine. Case Reports and Recommendations for Further Study.

Publisher Summary The chapter discusses ibogaine, which is a naturally occurring plant alkaloid with a history of use as a medicinal and ceremonial agent in West Central Africa and has been alleged to be effective in the treatment of drug abuse. The National Institute on Drug Abuse (NIDA) has given significant support to animal research, and the U.S. Food and Drug Administration (FDA) has approved Phase I studies in humans. The chapter discusses the first International Conference on Ibogaine. A major focus of the Conference was the possible mechanism(s) of action of ibogaine. Another important focus of the Conference was to discuss human experience with ibogaine and preclinical and clinical evidence of efficacy and safety. The Conference also featured presentations related to the sociological and anthropological aspects of the sacramental context of the use of iboga in Africa and the distinctive ibogaine subculture of the U.S and Europe. Ibogaine is the most abundant alkaloid in the root bark of the Apocynaceous shrub Tabernanthe iboga , which grows in West Central Africa. The chapter presents a timeline that outlines the historical events relating to the development of ibogaine as a treatment for drug dependence. Ibogaine and serotonin both contain an indole ring in their structure, and ibogaine has been shown to bind to the serotonin transporter and to increase serotonin levels in the nucleus accumbens (NAc). Stereotypy is a methodologic issue that might explain some of the disparate results regarding ibogaine's interaction with the locomotor response to cocaine.

Ibogaine: a review.

The indole 2-3-quinodimethane strategy for the synthesis of indole alkaloids

A novel chiral oxazolidine organocatalyst for the synthesis of an oseltamivir intermediate using a highly enantioselective Diels–Alder reaction of 1,2-dihydropyridine

The Total Synthesis of Iboga Alkaloids1

The Total Synthesis of (±)-Ibogamine and of (±)-Epiibogamine

Summary. In this paper we provide a regional geographic analysis of
 the Visegrad Group, the V4 as a distinguished geographical unit on the map of
 Central Europe. The roots of the Visegrad Group, which was founded on 15
 February 1991, can be traced to the Middle Ages. However, the Soviet rule and
 the resistance against it, and other most recent mutual interests, such as the
 EU accession in 2004 and the V4’s attitude towards the EU’s refugee crisis in
 2015 – rather than a meeting of kings held more than 650 years ago – constitute
 the foundation of the shared historical consciousness and mutual solidarity
 between the Hungarian, Polish, Czech and Slovak peoples. The main question of
 this paper is whether and how the V4 can be viewed geographically as an organic
 and integrated region based on its natural and social attributes and its
 historical development. We are using both the concept of traditional and new
 (reorganised) regional geography to provide insights into that question.
 Összefoglalás. A jelen dolgozat a Visegrádi Négyeket, mint önálló
 földrajzi régiót igyekszik megközelíteni, és arra keresi a választ, hogy a
 hagyományos, illetve az ún. új regionális földrajz szemléletét ötvözve mennyiben
 kezelhetők a V4-ek önálló földrajzi egységként. Míg a hagyományos regionális
 földrajz a régiókra statikus egységként tekintett, és azok szisztematikus
 leírására, a térbeli összefüggések bemutatására törekedett, addig az új
 regionális földrajz a régióra térben és időben dinamikus egységként tekint, és
 alapvetően a régió-formálódás feltételeit, körülményeit vizsgálja.
 Az 1991. február 15-én a visegrádi találkozó során életre hívott együttműködés
 gyökerei a középkorig, egészen pontosan az 1335-ös visegrádi királytalálkozóig
 nyúlnak vissza. Az 1991-ben újra életre hívott visegrádi együttműködés nemcsak a
 re-integráció első formáját jelentette a széthulló KGST és varsói szerződés
 nyomán kialakult közép-európai hatalmi űrben, de az elmúlt három évtizedben a
 legjelentősebb, legszorosabb közép-európai politikai kooperációvá nőtte ki
 magát, aminek eredményeként 2004-ben a régió országai egyszerre váltak az
 Európai Unió tagjaivá.
 Az első világháború előtt a Habsburg és porosz érdekszférába tartozó régió,
 amelynek országai a két világháború között még egymással rivalizáltak, először
 1945 után került azonos politikai-katonai tömbbe a keleti blokk, a KGST és a
 Varsói Szerződés Szovjetunió által meghatározott keretein belül. Paradox módon
 épp e diktált szovjet típusú társadalmi-gazdasági berendezkedéssel szembeni
 ellenállás volt az, ami a három országot, azaz az ezekben működő korabeli
 ellenzékieket (Charta 77, Szolidaritás stb.) egységbe kovácsolta az 1980-as évek
 végére. Ezek, az 1990-es évek elején hatalomra kerülő, egymáshoz szellemiségben
 közelálló új politikai elitek voltak azok, amelyek végül a visegrádi
 együttműködési megállapodást 1991-ben aláírták. Mindezek alkotják a közös
 történelmi tudat és a lengyel, a magyar, a cseh és a szlovák nép közötti
 kölcsönös szolidaritás alapjait, sokkal inkább, mintsem a bő 650 évvel korábbi
 királytalálkozó.
 A V4 országok közötti regionális földrajzi kohézió azonban gyenge. Ennek legfőbb
 okai a politikai érdekellentétek és a történelmi-etnikai különbözőség, ami abból
 fakad, hogy a régió belső határvonalai – ellentétben a 20. század elején
 létrejött külső határokkal – évszázados stabilitást mutatnak. A főbb
 hegyvonulatok (a Kárpátok és a Szudéták) évszázadok óta társadalmi-gazdasági és
 etnikai-kulturális választóvonalként működtek. Emellett a belső regionális
 kohézió másik fontos elemét az ott élő emberek regionális identitása,
 szolidaritása adja, ám a belső szolidaritás csak cseh és szlovák, illetve magyar
 és lengyel viszonylatban erős, ami a V4-től függetlenül is létezik. Hosszú távon
 a fő kérdés, hogy túl tudnak-e jutni ezen országok a belső ellentéteiken az
 aktuális politikai érdekeken túlmenően is, és ki tudnak-e alakítani olyan
 stratégiai partnerséget, amely már ma is létezik Magyarország és Lengyelország,
 illetve Csehország és Szlovákia között?

/pdf/geographical-location-and-geopolitical-situation-of-the-v4-3fiwkrh0.pdf

Karoly Kocsis

Papers

The Total Synthesis of Iboga Alkaloids1

The Total Synthesis of (±)-Ibogamine and of (±)-Epiibogamine

Geographical location and geopolitical situation of the V4 countries